November 23-án bábelőadás volt az Álomzug Társulat előadásában a Vasutasban. A teljes galéria itt található!

Mikulás-ünnepség Békéscsabán 2018. december 2. (vasárnap) 9-12 óra

„A 70 éves békéscsabai Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar jubileumi válogatása”   A közel hetven perces válogatás igazi zenei csemegének ígérkezik. A mintegy hetven zenei és technikai közreműködő által megvalósult lemezen felcsendülnek a hetven éves zenekar kedvenc melódiái, amelyek bizonyára sokaknak okoz majd örömet, akár a karácsonyfa alá is ajánljuk. 2018 augusztusában korongra került tizenegy különböző zeneszám: ünnepi magyar indulók, pezsdítő latin dallamok, népszerű filmzenék, kortárs zenei művek, könnyűzenei feldolgozások is, mint például a Led Zeppelin rockegyüttes számaiból komponált egyveleg. A lemez megvásárolható koncertjeinken és a Vasutas Művelődési Házban. A felvétel a Csabagyöngye Kulturális Központban készülhetett el, amelyet ezúton is köszönünk.

ERDÉLY - BIHAR-HEGYSÉG A KIRÁLY-HÁGÓTÓL A BIHAR-HÁGÓIG Adósságot kívánunk csökkenteni jelen honismereti fotóalbumunkkal, az Erdélyi-Szigethegység gyönyörű tájainak varázsával: a Sebes-Körös és a Fekete-Körös közé ékelődött hegyek, völgyek, települések csodáinak a bemutatásával.  A Bihar hegység tágabb értelmezés szerint magába foglalja a Bihar mellett a Vigyázó (Kalota-havas vagy Vlegyásza) vidékét és a Királyerdőt is. Sehol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt, de még mindig nem eléggé ismert turistaparadicsomban. Ő volt a hegység legjobb ismerője, megszállottan kutatta a Bihari-hegyeket, barlangokat tárt fel, turistautakat épített, könyveket írt, túrákat vezetett, így sok-sok emberrel ismertette meg ezt a gyönyörű vidéket. A hegységek leírását követően a szórványban élő maradék magyarság múltját és jelenét mutatjuk be: a Fekete-Körös és a Sebes-Kőrös vonzáskörébe tartozó települések történeti leírásával. -------------------------------------------------------- Erdély – Kemény János – A marosvécsi mecénás - Az Erdélyi Helikon alapítója A mecénás báró Kemény János emlékének adózunk új kiadványunkkal, miközben bemutatjuk a marosvécsi Kemény-várkastélyt, valamint az Erdélyi Helikon történetét. Nagy adósság törlesztésének teszünk eleget, mivel Kemény Jánosról írott és nevével fémjelzett könyv mind ez idáig Magyarországon még nem látott napvilágot. Kemény János életét, érdemeit és irodalmi értékeit feltétlenül meg kell ismernie a hazai irodalomszerető közönségnek, kedves alakja, irodalom és színházpártoló tevékenysége egyedülálló a magyar irodalomtörténetben. Ismeretterjesztő irodalmi fotóalbumunk a színház- és irodalompártoló életét és munkásságát mutatja be, kiemelve az erdélyi tájakhoz, emberekhez, Erdély irodalmához és történelméhez fűződő kapcsolatait, érzelmeit. Mindemellett kiemeljük elbeszélő művészetét, szelíd és bölcs humorát, moralizáló, ízes stílusát. Szándékunk alaposan megismertetni a marosvécsi Kemény-kastély történetét, valamint Kemény János szerepét az Erdélyi Helikon létrejöttében. A fotóalbum beilleszkedik a kiemelkedő erdélyi egyéniségeket bemutató könyveink sorába. Bár Kemény János Pittsburghben született, mégis erdélyi származású, ezer szállal kötődött a tájhoz, mely érzelmeiről mind levelei, mind alkotásai bőven tanúskodnak.

2018. október 10-én megnyílt az a tárlat, ami a régi „szakmák” fontosságára hívja fel a figyelmet. Kunvári Gábor régi mesterségeket ismertet meg a látogatóval a VOKE Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára galériájában és földszinti klubtermében november 6-ig. Csathóné Fónagy Jázmin versének alapgondolata, hogy „a mesteremberek megbecsülése nagyon fontos, mert sokszor el sem tudjuk képzelni azt, hogy milyen kemény munkával igyekeznek élhetőbbé tenni világunkat.” A vers elhangzása után Mohácsiné Szeverényi Ágnes intézményvezető köszöntő beszédét hallhatták a vendégek a tárlat megnyitóján. Utána egy különleges performance-ot láthattunk Medvegy-Andelic Marija és Drenyovszki Renáta előadásában, amiben hangot adtak annak, hogy a hétköznapi ember is jó „anyagként” formálható, valamint ezáltal tökéletes lehet, mint egy MESTER alkotása. „Ahol emberszeretet van, ott jelen van a mesterség szeretete is.”  Idézte Csiffáry Zsuzsanna kulturális szervező Hippokrátészt, aki az ünnepélyes megnyitóbeszédet tartotta. Beszédében elsőként Kunvári Gábor fotós múltját ismertette. Megtudhattuk, hogy a fotográfia iránti szenvedély gyermekkorában kezdődött el. Pályája elején még csak fekete-fehér tájképeket készített, majd áttért a színek használatára, végül a kétezres évek elején az analógról a digitális technikára is. Majd egyre több témát kezdett el feldolgozni, mint például a különböző mesterségeket. Így pillanthatunk bele a könyvkötő, a fazekas, hangszerkészítő, a kádár, a szövő, a kékfestő, az üvegfúvó, az üvegműves, a szabó, a cipész, a harangöntő és a fegyverkovács munkásságába. Úgy vélte,  Kunvári Gábor csodálatos pillanatképeivel kizökkenthet bennünket digitális világunkból. A fotós társaságában lehetett a tárlatot végig nézni, aki készségesen válaszolt a kérdésekre, és egy rövid interjút is készítettünk vele. Beszélgetésünket nemsokára Önökkel is megosztjuk az 5 perc kávé rovatban. (A további képek itt találhatóak!)